Manapság ez egyre inkább előtérbe kerülő fogalom. Időről időre süllyesztőbe kerül, megfakul, álfogalommá válik, ahogyan az aktuális népbutítás mikéntjének éppen megfelel.
Aztán elkezdik néhányan felvetni a fejüket... Hogy is van ez? Szabad vagyok? A válasz legtöbbször: nem. Robot vagyok, modernkori rabszolga, aki a fejébe vert program szerint működteti magát és az őt eltartó, fenntartó, eltűrő, elnyomó gazdaságát. Igen, az emberek többsége azért dolgozik, hogy életben tartsa önmagát, ezáltal munkaerejét, amivel aztán tovább dolgozhat az őt dolgoztató rendszerért.
Persze van kiút. Mindig van, csak meg kell látni. És ha megláttuk, el kell rajta indulni. Már aki akar, aki mer.. Vagy lehet visszahúzódni és tovább zsörtölődni.
Ahhoz, hogy kiszállhassunk ebből a rettenetes mókuskerékből, három dolog kell a birtokunkban legyen:
- Szabadidő
- Pénz
- Egészség
Ha a munkahelyed bármelyiket nem adja, akkor az jó esetben csak vérszívó, rosszabb esetben rabszolga tartó, ahol Te vagy a rabszolga.
Kinek jó ez így? Rém egyszerű a válasz! Nem a rabszolgának!
Kell egy jó szökési terv!
Nekem már van...
